A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagógát 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját. Építészei Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek voltak, akik az épületet a magyar szecesszió stílusában álmodták meg. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A magasan kiemelt kupola a zsidó egyetemesség szimbóluma. A négy kisebb kupola a világ négy égtájának a kifejezője. A beltér kialakításában többszintű stilizált növényi illetve geometriai díszítőelemeket láthatunk. A pompázó színharmóniával az volt a céljuk, hogy az istentiszteletre érkező hívőket az öröm érzése hassa át. Az aranyozott, domborműves díszítőelemek a zsidó szellemi gazdagságra utalnak. A frigyszekrény előtt két oldalon állt a hétágú gyertyatartó, a menóra. Hogy a beltér minél ünnepélyesebb legyen, a kupoláról leereszkedő, barokkos iparművészeti remekben megalkotott csillárban gyönyörködhettek a hívők.

A második világháború idején a 6000 főt számláló szabadkai zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. A holokauszt után a zsinagóga elhagyatottan állt. A túlélők csak néhány szertartást tartottak, de az épület állapota gyors ütemben romlott. 1970-ben a központi kupola elfordult és oldalra billent. A kár olyan mértékű volt, hogy kétségessé vált az egész épület fennmaradása. Az újjáépítés elkerülhetetlen lett. Az 1980-as évek második felében a Ljubiša Ristć-féle avantgárd színház költözött be az épületbe és még jobban lepusztította.1989-ben az UNESCO szakbizottsága azt javasolta, hogy az építményt nyilvánítsák a világ kulturális hagyatékának részévé. 1990-ben Szerbia is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta.

Csaknem négy évtizeden át tartott a szabadkai Zsinagóga felújítása. Ez idő alatt több alkalommal került kritikus állapotba az épület, többek között, amikor elkorhadtak a fagerendák és félő volt, hogy a kupola beszakad. Ténylegesen 2005-től gyorsultak fel a felújítási munkálatok, és az idén sikerült befejezni a Zsinagóga teljes felújítását.

Végül 2018 március 26-án adták át ünnepélyesen a szabadkai Zsinagóga felújított épületét. A rendezvényen többek között jelen volt Aleksandar Vučić szerb államfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Isak Asiel szerbiai főrabbi.

A felszólalók kiemelték: a kulturális hagyaték nem ismer határokat, a műemlékegyüttes nem csak Szabadka, Szerbia és Magyarország öröksége, hanem Európáé és az egész világé. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szabadka ékkövének nevezte a Zsinagógát. „Egybegyűltünk, mert sikerült visszaadnunk a régi fényét e csodálatos épületnek. Egybegyűltünk, mert összeköt minket a zsidó kultúra és a zsidó nép iránti tisztelet, amely saját számarányát meghaladva járult hozzá Szerbia, Magyarország és egész Európa gazdasági, kulturális és tudományos eredményeihez. Végül egybegyűltünk, hogy együtt tisztelegjünk egy bátor és összetartó közösség előtt.Egy gyülekezet előtt, melynek tagjai annak idején nem csak maguknak emelték ezt az épületet, hanem azért is, ahogy az akkori főrabbi mondta, legyen becses emléke és díszítő szépsége a városnak.”

A Magyar Kormány a belső helyreállításra, valamint a kerítés és az udvar rendezésére több mint 2 millió eurót biztosított. Szabadka önkormányzata is több éven keresztül támogatta a restaurálást. A homlokzat és a tetőszerkezet rendbe tétele tartományi és köztársasági támogatásokból valósult meg. A magyar állam támogatását a felújításban, külön megköszönte Aleksandar Vučić. A szerb államfő óriási jelentőségű látványosságnak nevezte a műemlékegyüttest. Leszögezte, az összefogást, egymás kölcsönös megértését jelképezi a Zsinagóga felújítása. „Boldog vagyok, hogy Szerbia államfőjeként jelen lehetek ennek az épületnek az újbóli megnyitóján, mert ez az ország egyik új szimbóluma lesz. Egységünk és egyetértésünk, kölcsönös toleranciánk, kölcsönös megértésünk új szimbóluma. Amit az imént mondtam, a magyarok és Orbán Viktor iránti viszonyunkról és arról amit ő tett az elmúlt évben, ezen a helyen szeretnék még egyszer köszönetet mondani a magyar kormányfőnek. El is mondom, miért. A magyarok és Orbán Viktor is számos kifogást találhattak volna a szerbekben. Mondhatták volna, hogy ezt vagy azt a dolgot nem tettétek meg, hibáztak ennél, vagy annál a részletnél. Összeütközésbe kerülhettünk volna, mintha a múltban nem lett volna elég. A magyar kormányfő bátor módon a lehető legjobb kapcsolatokat akarta kiépíteni. Ma erről a helyről megerősíthetem és ezzel Orbán úr is egyet ért, hogy a kapcsolatok a legjobbak a szerbek és a magyarok történelmében.”

Nem csak küllemében újult meg a Zsinagóga beltere, hanem rendkívül fontos épületgépészeti megoldások is történtek. A Marokkóból hozatott padlóburkolat alatt padlófűtés van, szellőző, tűzvédelmi és risztóberendezést is beszereltek. Az állandó hőmérséklet biztosítja majd, hogy a mostani festés a következő száz évben is szép marad.

A szabadkai Zsinagóga európa második legnagyobb zsidó imaháza. A földszinten 850 férőhely van a férfiak számára a karzaton pedig további 550 a nők részére.

Ma a szabadkai zsidó hitközségnek mindössze 250 tagja van.Az újraavatás előkészületei már vasárnap javában tartottak, miközben akkor is kisebb-nagyobb csoportok látogatták meg a patinás épületet, hogy kívül-belül megcsodálják. Balogh Sándor szegedi egyetemi tanár azt mondja: harmadszor jár a szabadkai Zsinagógában és örül annak, hogy végre ismét teljes pompájában láthatja. Hozzátette: lenyűgözőek az ablakok, és a teljes épület is, kívül-belül. „Ami számomra már a kerítésnél is meglepő volt, hogy Komor és Jakab a magyar népi motívumokat milyen bátran használták fel a Zsinagóga díszítésére. A szívet, a tulipánt, és egyéb ilyen motívumokat nagyon ötletesen, alkotó módon alkalmazták.”

Baló Tünde is Szegedről érkezett. Annyira meghatotta a Zsinagóga látványa, hogy alig talált szavakat. „El vagyok varázsolva a Zsinagógától. Nálunk Szegeden is van egy gyönyörű, de most úgy érzem, hogy ez egy kicsit jobban tetszik, mint a szegedi. Nem találok szavakat.”

A felszenteléskor a Tórát elhelyezik a tórafülkékben – nyilatkozta a Pannon RTV-nek Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Ettől kezdve újra imahely, a szabadkai Zsinagóga. „A Zsinagóga visszanyerte az eredeti funkcióját, azaz újra a zsidóság szentélye és imahelye. Lényegében a szabadkai zsidóságnak van egy kisebb Zsinagógája, a Hitközség termein belül, így a nagy Zsinagógát időről időre fogjuk használni, nagy ünnepek alkalmával. Remélhetőleg a környékbeli zsidó közösségek, Zomborból, Nagykikindáról, Nagybecskerekről ide látogatnak, ugyanis nekik sincsen szentélyük. Így együtt fogjuk ünnepelni a nagy zsidó ünnepeket.”

A Zsinagóga tehát négy évtized után kapta vissza eredeti funkcióját, erősítve ezzel az itt maradt zsidóság önérzetét – tette hozzá Szabados Róbert.