Vajdaság legősibb zsidó vonatkozású emlékei a téglába karcolt čelarevói (Dunacséb) menórák (hétágú gyertyatartók). A leletek a 8. század végéről vagy a 9. század elejéről származnak, egy északi, mongol rasszjellegű népesség – feltehetően judaizáló avarok – hagyományozták őket ránk. E leletek adtak okot a kazárok pannóniai jelenlétének feltételezésére is.
Vajdaságban a Közép-Európából érkező askenázi zsidók telepedtek meg. Anyagi és szellemi kultúrájuk ötvözete az ősi zsidó hagyományoknak és a német, magyar, lengyel. orosz-ukrán folklórelemeknek.
Letelepedésük bizonyos ellenállásba ütközött. A zsidóellenességnek igen régi és mély gyökerei vannak az európai keresztény kultúrában. Már a római és bizánci birodalomban zsidóellenes törvényeket hoztak: a nikaiai zsinaton (325), vagy a laodikaiai zsinaton (343–380), illetve II.Theodósziusz császár (408–450) és I. Jusztiniánusz császár (527–565); a Corpus iuris civilis és a novellák ilyen rendelkezéseket tükröznek.
A történelmi Magyarországon 1867-ben a zsidókat kiegyenlítették a polgári jogaikban a keresztény lakossággal és ezzel kezdődött meg a felszabadulásuk: az emancipáció.
A legnépesebb vajdasági zsidó hitközség a szabadkai volt. Az újvidéki követte. A második világháború előtti jugoszláviai 105 zsidó hitközsége közül 27 volt Vajdaságban (ay otodoxokat nem számítva).
.
![Sinagoga1[1]](http://mediafiles.hu.josu.rs/2014/12/Sinagoga11-150x150.jpg)
.
.
(A részletek megtekitérére klikkeljen a képre vagy címre)
.
.
.
.
(A részletek megtekitérére klikkeljen a képre vagy címre)
.
.
.
.
(A részletek megtekitérére klikkeljen a képre vagy címre)
.
.
.
.
(A részletek megtekitérére klikkeljen a képre vagy címre)
.
.
