Gyászünnepet tartottak a szabadkai zsidók deportálásának évfordulóján

A szabadkai zsidóság deportálásának 74. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a helyi zsinagógában. A felújított műemléképületben alkalmi műsorral és gyászbeszédekkel emlékezett meg a Zsidó Hitközség és Szabadka önkormányzata a valamikor hatezer lelket számláló közösségről, akik a második világháború áldozataiként vesztették életüket. A haláltáborok túlélőinek többsége később Izraelbe távozott – hangzott el a megemlékezésen.

Bogdan Laban polgármester beszédében a holokauszt borzalmairól és áldozatairól emlékezett meg. A két világháború között Szabadka lakosságának 3-4 százalékát tette ki a zsidóság – emlékeztetett Laban. Közülük mintegy 4000 zsidót deportáltak a II. világháború idején. A szabadkai zsidókat 1944. június 16-án szállították a tranzit-táborokba, majd onnan Auschwitzbe és más haláltáborokba kerültek. Annak a néhány száz túlélőnek köszönhetően, akik visszatértek Szabadkára, a városban máig megőriződött a zsidó kultúra és vallás folytonossága. Az 1902-ben épült zsinagóga nem csupán a helyi zsidóság felemelkedésének, de a városban élő különféle nemzetiségek békés együttélésének és egymás megértésének szimbóluma – hangsúlyozta a polgármester, aki reményét fejezte ki, hogy a felújított épület az imádság, a tanulás és közösségi összejövetelek színhelye lesz a jövőben is. A polgármester szavait Isak Asiel szerbiai főrabbi megemlékező beszéde követte, aki az egyéni történeteken és tragédiákon keresztül világította meg a szabadkai zsidóság sorscsapásának eseményeit.

A megemlékezést követően a Szabadkai Zsinagóga udvarában levő holokauszt emlékműnél koszorúztak az egybegyűltek: Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának nevében dr. Babity János főkonzul, a Tartományi Képviselőház nevében Pásztor István házelnök helyezte el a kegyelet virágait, Szabadka város koszorúját Bogdan Laban polgármester helyezte el az emlékműnél, a Magyar Nemzeti Tanács részéről Hajnal Jenő elnök koszorúzott. Lerótták kegyeletüket a nemzeti tanácsok képviselői, a város civil szervezetei és a szerbiai zsidó hitközségek delegációi, valamint a szabadkai holokauszttúlélők és az elhunytak leszármazottjai is.