A Szabadkai Zsidó Hitközség átvette a szegedi zsinagóga építésére kiírt pályázaton másodiknak minősített tervet.
A zsinagóga 1903-ban Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján a magyar szecessziós stílusban épült. Ez az építészpáros tervezte a szabadkai Városháza és Palicson a fürdő épületeit is. A zsinagóga és a környező épületek építésére szükséges pénzt a zsinagógai ülőhelyek eladásával biztosították. Ezek a keretek korlátozottak voltak, így a megközelítőleg azonom méretű és férőhellyel rendelkező szegedi zsinagóga építési költségeihez képest a szabadkai ötször olcsóbb volt. Az épület építészeti és művészeti érték nem arányos a ráfordított pénz mennyiségével, mert a szabadkai zsinagóga az építészeti és a művészi megformálásának egyszerűségében és tisztaságában egyedi.
A Nagyzsinagóga ünnepélyes avatása nemcsak a zsidó közösség, hanem az egész város ünnepe volt. Sok évvel később a zsinagóga építéséről írva azt mondták, hogy a zsidó közösség ambíciója nem az volt csupán, hogy egy imaházat építsen, hanem hogy egyszersmind méltó emlékművet állítson a közösségnek, és ez a palotának tetsző templom a város dísze is legyen.
A zsinagógában 1400 hívő fért el, a földszinten 850 férfi, a karzaton pedig 550 nő. Az épület méreteiről jobb képet kapunk, ha tudjuk, hogy a belső tér magassága 23 méter, a kupola fesztávolsága 12,6 méter. Az épület külső magassága 40 méter. Az ólomüveg ablakok a Róth Miksa pesti műtermében, a homlokzati díszek és tetőcserepek pedig a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készültek. Tipikusak a magyar szecessziós építészeti stílus jellemzői, a homlokzat pávatoll és stilizált virágdíszítései, amelyek visszaköszönnek az ólomüveg ablakokon, a bútorok és a falfestéseken.
A szabadkai zsinagógával kapcsolatosan ki kell hangsúlyozni építésének úttörő jellegét, az új anyagok és technológiák alkalmazását, valamint az épület rendeltetése és a benne kialakított tér összhangját. A belső tér az ószövetségi idők sátorá idézi, míg a zsinagóga belsejében a színek élénk harmóniája a hívekben az örömérzetet volt hivatott kiváltani.
A második világháború után a kevés számú szabadkai zsidóság nsem megtölteni, sem fenntartani nem volt képes az épületet. Ezért a Szabadkai Zsidó Hitközség 1979-ben a zsinagógát átadta a városnak, azaz a feltétellel, hogy az önkormányzat kötelezettsége, hogy helyreállítsa és kulturális programokra használja.
Az elmúlt negyven év során több kisebb-nagyobb megszakítással javításokat végeztek a zsinagógán, de az utolsó átfogó, nagyon összetett belső helyreállítási és az épület környezetére is kiterjedő munkálatok 2017 decemberében fejeződtek be.
A felújított Nagyzsinagóga ünnepélyes átadására 2018. március 26-án került sor. A Tóratekercsek bevitelével 2018. május 7-én történt meg a zsinagóga újraszentelése.
A zsinagóga megőrizte vallási funkcióját. Alkalmanként az istentiszteleteket itt tartják, amik színhelye egyébként a Zsidó Hitközség épületében található kis zsinagóga.
A felújított zsinagóga hangversenyterem is. A zsinagógában megrendezett legvonzóbb programok a Szabadkai Zsidó Hitközség szervezte Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál.
A Nagyzsinagóga hétfő és ünnepnapok kivételével minden nap látogatható.
