A szabadkai zsidók deportálásának 72. évfordulójáról emlékeztek meg ma a Zsinagógában. A városból 1944. június 16-án 4000 embert hurcoltak el. A megemlékezés ünnepi műsorral kezdődött, majd megkoszorúzták a Zsinagóga udvarában álló emlékművet.
Felcsendült a Schindler listája című film jól ismert betétdala a szabadkai Zsinagógában. A szabadkai zsidó közösség tagjai mellett közéleti személyiségekkel telt meg az épület. A 250 fős szabadkai zsidóság várja a Zsinagóga felújításának befejezését, ugyanis ez a szentély vallásuk egyik legfontosabb szimbóluma. Szabados Róbert, elnök, Szabadkai Zsidó Hitközség: „Ez nemcsak zsidó szentély, hanem Szabadkának a szimbóluma is. Ez egy olyan épület, ami ritka és Európa ezen a részén más ilyen épület nem létezik. Ennek a tartalma fontos lesz Szabadkának és a szabadkaiaknak, azért, mert kulturális, idegenforgalmi és kiállító hely lesz.”
Szabadkáról 1944. június 16-án 4000 embert hurcoltak el. Rájuk emlékeztek ma. A műsort követően az egybegyűltek megkoszorúzták a Zsinagóga udvarában álló emlékművet.
Többek között tiszteletét tette Babity János szabadkai főkonzul és Pintér Attila belgrádi magyar nagykövet is. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a magyarok és a zsidóság élete valamilyen formában mindig átszőtte egymást. „A korábbi években a koszorúzás mindig a templomkertben, a szentélykertben történt, és most a Zsinagógában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy egy új térfoglalását is tapasztalhatjuk a zsidóságnak. Visszafoglalni azokat a helyeket és emlékeket, melyek a zsidóságnak, de az itt élő magyarságnak, szerbségnek és minden nemzeti közösségnek fontos. Hiszen ezzel vagyunk együtt másabbak, mint a világ más tájain élő közösségek.”
Koszorú elhelyezésével rótta le kegyeletét a deportálás áldozatául esettek emlékműve előtt Pásztor István, a Tartományi Képviselőház első embere is.
