2025. június 16.
Az egykori gettó helyén, a Zsidó áldozatok terén álló emlékmű, valamint a zsinagóga udvarában a holokauszt áldozatainak emelt emlékmű megkoszorúzásával, és a zsinagógában tartott megemlékezéssel adóztunk azoknak a szabadkai zsidóknak az emléke előtt, akiket 77 évvel ezelőtt deportáltak a gyűjtőtáborokba, majd onnét Auschwitzba és Euróba többi haláltáborába szállítottak tovább. A zsinagóga udvarában álló emlékművet az önkormányzat és Stevan Bakić polgármester nevében Srđan Samardžić polgármesteri tanácsos koszorúzta meg, és az áldozatok emlékművénél Góli Csilla alpolgármester is elhelyezte az emlékezés virágait.
Srđan Samardžić a szabadkai zsinagógában egybegyűltekhez szólva elmondta, a holokauszt a második világháború alatt a náci Németország és szövetségesei által különböző etnikai, vallási és politikai csoportok, de elsősorban a zsidók ellen elkövetett szándékos, szervezett és szisztematikus népirtást jelenti.
„Az emberiség történetének legiszonyatosabb tervében több mint hatmillió ártatlan ember pusztult el pusztán azért, mert zsidók voltak. Hatalmas áldozatokat hozott a szabadkai zsidó közösség is, amely a két világháború között Szabadka teljes lakosságának három-négy százalékát tette ki. 1944. június 16-án mintegy négyezer szabadkai zsidót deportáltak átmeneti táborokba, majd Auschwitzba és Európa más haláltáboraiba szállították őket“ – emlékeztetett Samardžić.
Miközben hangsúlyozta, hogy hisz abban, hogy a holokauszt soha és sehol sem fog megismétlődni, kiemelte, hogy rajtunk és a jövő generációin múlik, hogy emlékezzünk, hogy megőrizzük azok emlékét, akik csak azért szenvedtek, mert más nemzethez és valláshoz tartoztak, és főt hajtsunk azok előtt, akik kiálltak nemzeti büszkeségük és létezéshez való joguk védelmében.
„Szabadka város továbbra is partnere lesz a zsidó hitközségnek abban a törekvésében, hogy megmentse a feledéstől azt a tényt, hogy városunkban élt és ma is él egy zsidó közösség, amely csekély létszáma ellenére kitörölhetetlen nyomot hagyott Szabadka történetében és építészetében, hozzájárulva építéséhez, fejlődéséhez és modernizációjához, az élet minden területén“ – üzente Srđan Samardžić.
Góli Csilla alpolgármester rámutatott, hogy bár globális szinten kis közösség vagyunk, a szabadkai zsinagóga eme fenséges épületéből hangos és egyértelmű üzenetet kell közvetítenünk a világ felé, rámutatva, hogy az emlékezés mindenekelőtt a négyezer szabadkai ártatlan zsidó áldozat, de egyben a további hatmillió holokauszt-áldozat emberi méltóságának tiszteletben tartása és elismerése.
„Áldozatukra emlékezve azt is világosan és hangosan ki kell mondanunk: A holokauszt és június 16. emlékeztet minket arra, hogy milyen messzire vezethet a gyűlölet, az előítélet, a kizárólagosság és az emberi jogok semmibevétele. Lehet, hogy ez már egy elkoptatott frázis, de mégis lényeges igazságot takar. Az emlékezés lehetőséget ad arra, hogy tanuljunk a múlt hibáiból. Soha többé nem adhatunk teret olyan ideológiáknak, amelyek kirekesztést és gyűlöletet szítanak. És nemcsak, hogy nem szabad megengednünk az ilyen ideológiák terjedését, hanem határozottan az útjukba kell állnunk, mert következményeik visszafordíthatatlanok, és az elveszett egységet többé már visszaállítani vagy újjáépíteni nem lehet” – hangsúlyozta Góli Csilla.
Mint mondta, az ilyen dátumok megünneplése nem csupán a múltra való emlékezés, de egyben gyógyító, az identitást meghatározó cselekedet is, ami segíti a kollektív emlékezet működését, és hozzájárul egy egészségesebb, tudatosabb jövőhöz.
„Ránk, szabadkaiakra különös felelősség hárul, hogy megemlékezzünk 1944. június 16-áról, mert ez a nap egész városunk és egész közösségünk gyásznapja. Ez a nap és a mai jelenlétünk erősíti az összetartozás érzését, a jelen értékein keresztül új értelmet ad a múltnak, és generációkat köt össze“ – zárta beszédét Góli Csilla alpolgármester.
A megemlékezésen felszólalt Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke is, aki többek között támutatott arra, az antiszemitizmus egy halálos doktrina.
„Egy ilyen doktrína veszélyezteti a zsidókat, de hosszú távon végső soron az egész társadalmat elpusztítja, mert egyetlen fenntartható vallást, államot vagy identitást sem lehet előítéletekkel építeni. A gyűlölet veszélyezteti azokat, akiket gyűlölnek, de elpusztítja azokat is, akik gyűlölködnek. A Második Törvénykönyvben Mózes egy nagyon szokatlan parancsolatot adott Izrael törzseinek: „S ne utáld az egyiptomit sem, mert az országában éltél, idegenként.” Ezzel azt üzente a következő generációnak, hogy ne gyűlöljék az egyiptomiakat, akik rabszolgaként tartották az izraelitákat, és minden fiúgyermeket meg akartak ölni, mert ha gondolataikban és tetteikben továbbra is gyűlölettel élnek az egyiptomiakkal szemben, akkor rabszolgák maradnak és a múltban rekednek, megkeseredve és elégedetlenül” – emelte ki Szabados Róbert.
A zsidó áldozatok emlékművét a zsinagóga udvarában megkoszorúzták Bojan Šoralov, az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet vezetője, a magyar és a horvát nemzeti tanács, a zsidó közösségek, a szervezetek és egyesületek képviselői is.
AA szabadkai önkormányzat nevében az egykori gettó helyén, a Zsidó áldozatok terén álló emlékművet Ilija Maravić, a Szabadkai Városi Tanács tagja koszorúzta meg.
Forrás: subotica.ls.gov.rs
