Az Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál 2017 rendezvénysorozat keretében kedd este kóstolóval egybekötött gasztronómiai előadást tartottak a Szabadkai Zsidó Hitközség nagytermében, Hogyan hódította meg a spanyol királynak szánt kenyér Európát címmel. Tamara Ognjević művészettörténész és élelmiszerörökség-kutató a népes közönségnek bemutatta mindazt, amit eddig nem tudtunk a zsidó édességekről. Szeretik a fánkot, a mákos rétest, a kiflit és a piskótát? De talán nem tudták, hogy mindezek a zsidó gasztronómia hagyományaiból származnak. Pedig így van.
Az előadáson arról beszélt Tamara Ognjević élelmiszerörökség-kutató, hogyan vettünk kölcsön az askenázi és szefárdi étkezési hagyományokból, különösen a közép- és kelet-európai zsidók konyhaművészetéből számos édességet, amit ma már sajátunknak, örökségünknek tekintünk, és gyermekkorunkat idézik meg, olyan kalácsokat, melyek mindannyiunk számára sokkal többek, mint pusztán íz és illat.
A zsidó cukrászat és kalácskészítés nagy hatással volt Pest, Bécs, Prága ma legkedveltebb édességeinek kialakulására, de ez igaz akár Belgrád, Újvidék, Szabadka vagy Zenta esetében is.
Kovács Róbert, irodavezető, Szabadkai Zsidó Hitközség: „Ezeknek az édességeknek rituális szerepük is van, ugyanis az egyes zsidó ünnepekhez bizonyos étkezési szokások is párosulnak. Az olajban sült édességek a hanukához kapcsolódnak például, tehát ilyen szempontból ezeknek bizonyos rituális funkciójuk is van. Ezek az édességek természetesen nemcsak a zsidók, hanem a szomszédok körében is, akikkel a zsidók éltek együtt, közkedveltté váltak, és minden nép úgy tartja, hogy ez már az ő édessége.”
Tamara Ognjević művészettörténész a zsidók több ezer éves múltra visszatekintő, de nem hivalkodó, csendes konyhaművészetéről beszélt. A zsidó gasztronómiában az étel nem csupán az asztalon tálalt ennivaló, hanem az identitás, az emlékezés és a kultúra meghatározó alapja.
