A topolyai zsidók deportálásáról és a holokauszt 80. évfordulójáról emlékeztek meg a zsidó temetőben Topolya Község Múzeuma és a Film-Múzeum Civil Szervezet szervezésében június 2-án.
Koszorúzással és imával rótták le kegyeletüket az emlékezők és egy kamarakiállítás is megtekinthető volt a temető ravatalozójában. Az Auróra Beszédművészeti Műhely tagjai Anne Frank naplójából olvastak fel részleteket.
A megemlékezésen évről évre részt vesz Kocsis Antal is, aki több mint 20 éve a zsidó temető kitisztítását és az emlékmű létrehozását indítványozta, és jelenleg is a topolyai zsidóság történelmét kutatja.
Kocsis Antal, helytörténész, Topolya: „Megérintett, hogy itt emberek nyugszanak, őket megilleti az emberi méltóságot kiérdemlő hely, hogy ott nyugodjanak. Ez volt a kezdet. Hihetetlen, de lassan több, mint húsz éve itt több, mint 300 önkéntest meg lehetett mozgatni.”
A topolyai Günberger Róza és Mór a temetőben nyugszik. Lányaik Aranka és Hajnalka azonban nem tértek vissza Auschwitzból. A Grünberger lányok befejezetlen kézimunkája a szimbóluma a topolyai zsidóság tragikus sorsának és hiányuknak.
Vastag Gazsó Hargita, elnök, Film-Múzeum Civil Szervezet, Topoly „Pár hónappal ezelőtt értesültünk arról a Plohl családtól, hogy fönnmaradt egy olyan fali szőnyeg, amelyet egykori topolyai hölgyek, egy testvérpár, a Grünberger testvérpár, Hajnalka és Aranka használt, illetve készített, sajnos abbamaradt a készítése, mert elvitték őket Auschwitzbe 1944-ben, hogy ez megvan még náluk, és akkor sikerült tőlük a fényképeket is kölcsön kapni, és egy kamarakiállítással bővül ez a mai megemlékezés.
A megemlékezésen Szakály József, címzetes prépost, topolyai katolikus plébános és Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke imádkoztak az elhunytak lelki üdvéért. A Szabadkai Zsidó Hitközség nevében Kovács Róbert szólt a megemlékezőkhöz, és elmondta a gyászolók imáját.
(a Pannon RTV nyomán)
