A Szabadkai Zsidó Hitközségben PURIM ünnepét a Megillat Eszter olvasásával, álarcosbállal, lakomával és hagyományos édességekkel 2018. február 28-án este ülték meg
A hagyomány szerint a Purimot megelőző nap böjtnap (Com Eszter). Purim Ádár hónap 14. napjára esik. Azokban a városokban, ahol már Jehosua ben Nún idejében városfalak álltak Ádár 15. napja az ünnep, ez Susán Purim napja.
Arra emlékezünk, hogy Ahasvéros perzsa király urakodása alatt főemberének, Hámánnak nem sikerült az a terve, hogy kiirtsa a zsidóságot.
A Purim elnevezés a perzsa pur – sors vagy szerencse, de egyben kocka jelentésű – szóból ered. Hámán előtt kockavetéssel jelölték ki a perzsiai zsidók vesztének dátumát. A történet leírásást Esztek könyvében találjuk (Megillat Eszterben, vagyis Eszter tekercse).
….„Meghagyva nékik, hogy tartsák meg az Ádár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját évről évre, mint olyan napokat, amelyeken megnyugovának a zsidók ellenségeiktől, és mint olyan hónapot, amelyben a keserűségök örömre és siralmuk ünnepre fordult; hogy tartsák meg azokat vígalom és ünnep napjaiul, és küldjenek ajándékot egymásnak és adományokat a szegényeknek. (Eszter, 9:21-22.)
Az ünnep megtartásának legjellemzőbb vonása, hogy Purim előestéjén a zsinagógában meghallgatjuk az Eszter-tekercs, közismertebb nevén a Megillá felolvasását. A következő reggelen, Purim napján, a reggeli sáchrit istentiszteleten is felolvassák a Megillát.
A négy purimi micva (kötelesség) a következő: 1. a Megillát Eszter olvasása, 2. ünnepi lakoma rendezése, 3. a barátok számárak jándékok küldése és 4. adomány adása a szegények részére.
Sok zsidó közösségben elterjedt szokás Purimkor maskarába bújni, karnevált és egyéb összejöveteleket rendezni. A jelmezviselés és a gyermekek számára rendezett hasonló mulatságok különlegesen népszerű formában hordozzák a Purim ünnepének lényegét: Hámán és modern követői rossz akarata sosem valósulhat meg!
