Sávuot ünnepe, aminek héber jelentése Hetek (Pészahtól hét hétet át omert számolunk, az ötvenedik nap pedig Sávuot), amely a szefira időszakát zárja, a zsidó naptár szerint Siván hónap 6. napjára esik. Ez a második a három zarándokünnep közül (Sálos regalim: Pészah, Sávuot és Szukkot).
A bibliai időkben ez egy kifejezetten mezőgazdasági ünnep volt, az árpa aratásának végét és a búza betakarításának kezdetét jelezte – Hág háʼkácir vagy Aratóünnep. Ezen a napon kezdték a gyümölcsfák első terméseit is begyűjteni – Jom háʼbikurim vagy a Zsengék (az első termések) napja. Történelmi értelmezést csak a posztbiblikus időkben kapott, amikor is a Tanakh (a zsidó Biblia) szerint az Örökkévaló Szináj-hegyen tett kinyilatkozásának emléknapja lett Izrael törzsei számára. Ahogyan Pészahot zemán heruténu (szabadságunk ideje) néven is említjük imáinkban, úgy Sávuot másik megnevezése zemán mátán Toráténu, vagyis a Tóránk átadásának ideje.
A Sávuot ünnep természethez való kapcsolódását a zsinagóga virágokkal és zöld levelekkel, ágakkal való díszítése is kiemeli. Az ünnep alatt a tejtermékeket fogyasztása is ősi szokás.
